Pakisztán veszélyben

Egy amerikai, titkosszolgálati ügyekkel foglalkozó think-thank csoport nemrég kiadott tanulmányában arra figyelmeztet, hogy az al-Kaida terrorszervezet ereje, befolyása, ütőképessége nagyobb, mint 2001. szeptember 11-e előtt. Tény, hogy Bush és a nekonzervativ tanácsadói által kieszelt iraki háborúnak köszönhetően az Afganisztánban csoportosuló Al-Kaida terroristákat és szövetségesüket, a Talibant nem sikerült teljes mértékben eliminálni. Miután Bagdad lett a terrorizmus ellenes harc legfőbb csatatere, a Taliban – az al-kaidások és jónéhány radikális szunnita törzs hathatós támogatásával – ismét jelentős erővé nőtte ki magát. Ez külünösen érvényes a pakisztáni Észak-Vazirisztán provinciával határos keleti afgán területekre, ahová különböző terrorista elemek szivárognak be. Az itt élő radikális szunnita törzsek menedéket biztosítanak az Afganisztánból menekülő tálib vagy al-Kaida terroristáknak. Észak-Vazirisztán Pakisztán olyan része, ahol a központi kormánynak szinte semmilyen befolyása nincs. A legfőbb gond az, hogy állami iskolák ezen a területen szinte nem léteznek, csak az ún., a lakosság körében egyre népszerűbb, madraszák. Ezen, a különböző iszlámista alapítvanyok által pénzelt intézmenyek tetői alatt a radikális vallásgyakorlás és a keménymagú iszlámista oktatás nagyon szorosan egybefonódik. Nem nehéz kitalálni, hogy ezek az objektumok a dzsihádisták és az öngyilkosmerénylők „gy áraiként" működnek – és már nem csak az említett területeken. Elég csak felidézni az elmúlt hónapban Iszlamabád legnagyobb madraszánál, a Vörös Mecsetnél történteket. Miután az ott tanuló „diákok" járókelőket támadtak meg „iszlámot sértő" öltözetük miatt, rendőröket és főleg kínai állampolgárokat raboltak el, Musharraf elnöknél betelt a pohár. Lépnie kellett, ha nem akarta egy újabb Vazirisztán kialakulását a főváros szívében. Az iszlámistak bosszúja, a Vörös Mecset lerohanasara nem váratott magára sokaig: három öngyilkos merénylet, közel 100 katonai es civil halott a fővárosban. Emellett a radikális imámok, prédikátorok dzsiháddal fenyegetik az államot. Pakisztán még soha nem volt ilyen közel egy esetleges iszlámisták által vezényelt erőszakos hatalomátvételhez. Ezért nem meglepő, hogy az államcsínnyel hatalomra jutott Musharraf elnök titokban tárgyalasokat kezd egyik legnagyobb ellenfelével, a szekuláris Neéppárt vezetőjével s egyben Pakisztán egykori elnökével, a kontroverz Benazir Bhuttóval. Mindkettőjüknek szükségük van egymásra, ha meg akarják fékezni az ország talibanizálódását. Az amerikaiknak is érdekük, hogy egy közös fronton lépjenek fel a szekuláris politikai erők és a hadsereg a radikális muszlim erők ellen. Nem csak Bush és Amerika számára lenne nagyon rossz hír, ha a nukleáris fegyverekkel rendelkező Pakisztán radikális muzulmán terroristák kezére kerülne.