Nyári szabadegyetem. Helyszín: Nagyvárad (hivatalosan mostanság – 87 éve – Oradea). Időpont: egy augusztusi este.Az egyhetes eksön első estéjén kimegyünk a haverral beülni. Egy felkapottnak tűnő belvárosi vendéglátóipari egységben ő rendel egy sört, én meg egy kisfröccsöt. Rendelne. Rendelnék. Mondja, mondjuk, hogy sör, bor, fröccs. Az elegáns fiatal pincér viszont nem érti. Hogyan kérem? – motyog valami hasonló mifélét mifelénk, számunkra ismeretlen nyelven. Hm, Nagyvárad, Ady Endre, Szent László, kelet Párizsa, izé – hogyan is van ez? Magyar város (vagyis csak volt, a lakosság kétharmada már román), 15 km-re a határtól, s az egyik legfelkapottabb helyi “podnyikban“ nem értenek magyarul? Még annyit sem, hogy sör, bor, fröccs?
Hétköznap. Helyszín: Szenc (hivatalosan mostanság – 87 éve – Senec). Időpont: egy augusztusi este.
Egy hétköznapon kimegyünk a haverral beülni. Egy felkapottnak tűnő belvárosi vendéglátóipari egységben ő rendel egy sört én meg egy kisfröccsöt. Jedno pivo a jeden malý strik. Hogyan kérem? Magyar város (vagyis csak volt, a lakosság háromnegyede már szlovák), 20 km-re a határtól, s az egyik legfelkapottabb “podnyikban“ nem értenek magyarul? Még annyit sem, hogy sör, bor, fröccs? Nem tudom. Nem értenek? Talán értenek. De miért is törnék magukat, ha csak az rendel tőlük magyar nyelven, aki nem ért szlovákul?
És a nagyváradi pincér mikor tanul majd meg magyarul? Kitől? Miért?...
8 megjegyzés:
Hétköznap. Helyszín: Rimaszombat (hivatalosan mostanság - 87 éve - Rimavská Sobota). Autóbuszállomás, a harminc kilométernyire lévő kisvárosba utazok. "Jó napot, Tornaljára kérek egy jegyet" - mondom a sofőrnek. "Štyridsaťštyri" - mondja a sofőr, nafene, kifogtam az egyetlen szlovák sofőrt a vonalon. "Tornalja" - kér mögöttem jegyet egy középkorú roma hölgy. "Negyvennégy" - felel a sofőr, egyáltalán nem törve a magyart.
Elvileg örülhetnék. Hozzám szlovákul szólt, vagyis értelmesnek nézett. De pont az ilyen beidegződések miatt van annyi magyar gyerek a szlovák iskolákban...
Szomorú helyzetkép. Meggyőződésem, hogy a hiba bennünk, magyarokban keresendő. Egyszerűen nincs elég vér a pucánkban, vagy túl kényelmesek és felelőtlenek vagyunk ahhoz, hogy a helyzeten változtassunk, amig nem késő. Pedig lehetne, csak hozzáállás kérdése...
Hát, hogy mondjam... "Meggyőződésem, hogy a hiba bennünk, magyarokban keresendő." Ez már megint egy tipikus mondat. Mintha mi tehetnénk erről az egészről...
A hiba a helyzetben keresendő, és az emberi természetben (nemcsak a magyarok választják szívesebben a kényelmes, egyszerűbbnek látszó megoldásokat).
Az a gond, h kisebbségi helyzetben minden kényelmességnek komoly következményei lehetnek, ezért kell a nem kényelmeseknek fokozatosan rugdosni a kényelmeseket is.
Kis hangulatmeghatározó
magyar kérdés - szlovák válasz: a legrosszabb eset, pláne, ha az illető a kérdésre válaszol. még rosszabb, ha az illetőről tudom, hogy magyar
magyar kérdés - magyar válasz: kellemes meglepetés.
szlovák kérés - szlovák válasz: realitás. rosszabb, ha az illetőről tudom, hogy magyar. még rosszabb, ha az illető is tudja rólam, hogy magyar vagyok.
szlovák kérés - magyar válasz: ez ránk nézve szégyen :)
"Mintha mi tehetnénk erről az egészről..."
Talan a szlovak tobbseg tehet rola? Ok csak teszik a dolgukat, ami sajnalatos, de ertheto. A hiba bennunk, magyarokban van. Megpedig mindazokban, akik hagyjak magukat elszlovakositani, akik szlovak iskolaba iratjak a gyerekeiket, akik szlovakul reagalnak a magyar szora, bar mindket nyelve tudnak, stb.
Kisebbsegi helyzetben kenyelmessegnek es igenytelensegnek helye nincs, mert az eredmeny onmagaert beszel. Sajnos. Probaljunk eloszor onmagunkba szallni, utanna keressuk masokban a hibat.
"Talan a szlovak tobbseg tehet rola?"
Mondtam fentebb is, a helyzet tehet róla.
Akik hagyják magukat elszlovákosítani, akik szlovák iskolába íratják a gyereket, stb, mind azért teszik, mert ettől valamit remélnek. Valami jobbat, valami többet. És talán azért is, mert valahol, valamikor magyarként nem érezték jól magukat - erről pedig azért a szlovák többség is tehet.
Ezért mondom, ezt nem lehet a "te hibád", az "én hibám"-módon kezelni. Erről a helyzet tehet,
Érdekelne, hogy szerinted mi a többségi nemzet "dolga", amit olyan jól tesznek a szlovákok. Az asszimiláció? Ez eléggé kolonista elgondolás...
Igen, a szlovakok elsodleges feladata a magyarokkal szemben az asszimilacio. Ezt csinaljak mar evtizedek ota. Mast nem is lehet nagyon elvarni tuluk, sajnos. Nem nottek meg fel hozza. Talan majd az uj generacio. Es mivel a helyzet adott, kisebbsegikent ezen jelenleg nem tudunk valtoztatni. Csak akkor, ha onmagunkba szallunk, es maskent allunk hozza a magyarsagunkhoz. Tobb verrel a pucaban, ahogy fentebb is irtam. A magyar nyelv hasznalataval, elve a nyelvi jogainkkal, nem pedig meghasunulva, kenyelmesen, es igenytelenul a rovidebb, szlovakok kovezte utat valasztva.
pl. augusztus 2005... szlovak csajismerosom Revkomarom egyik uzleteben szlovakul kerdez vlmit... ill. kerdezne... a huszas eveiben jaro eladono nem ert szlovakul... egy kukkot sem
Megjegyzés küldése