­Futballturizmus Szlovákiában II.

Mivel a szezonnak már a múlt héten végeszakadt, Ranieri mester ihletétől vezérelve tegnap egy harmadik ligás futballmeccsen kötöttünk ki... ő is szedett rá egy sörért, hogy dobjak össze róla egy cikket a netre... úgy hogy minden szemrehányás őt illeti. Amúgy ezt az írást nyugodtan tekinthetitek Rigi mester futbalturizmussal kapcsolatos cikkének a folytatásának.

Már az út is egy külön fejeztet érdemelne. A söfőr, Ranieri mester, rám bízta a navigátor szerepét, noha már rendelkezhetne némi tapasztalattal e téren. Furcsamód eddig mindig csak az ő sofőrködése alatt keletkeznek némi problémák, amelyeket többnyire az autó letétele után vlmi faintosabb kocsmában szoktunk orvosolni. Legutóbb egy Zselízre tartó rövidítés alkalmával futottunk egy zsákutcába, ma pedig két hidat is elnéztünk, amelyek helye a térképen igencsak fel van tüntetve, de a valóságban talán csak a második világháború előtt léteztek, vagy csak a pásztorgyerekeknek voltak feltüntetve, hol lehetne áthajtani a Vágon a libákat. Mondanom sem kell, hogy mindkét alkalommal egy-egy sörömbe fájt az eset. Amúgy a híd helyett egy kompnak kellett volna ott lennie, de hát hiába volt kiírva, hogy 8-ig funkcionál, nem találtuk a helyén. Fel is csörgettem hirtelen a szomszédfaluból származó gyereket, hogy hozza a kompot, vagy készítsen elő 2 liter házipálinkát, mert úgy néz ki, focinézés már nem lesz belőle. Aztán mégiscsak Selyének kerültünk egy cseppet, és 10 perces késéssel el is értük a meccs elejét.

A meccsről, 15 év aktív pályafutással a hátam mögött, csak annyit mondthatok el, hogy egész helyeskék voltak a jegyszedő jányok, kár hogy nem voltak 10 évvel idősebbek. Az első félidőt szárazon kellett végignézni, de a második előtt a fater már megtalálta a csapszéket. Úgy hogy kezdett érdekes lenni a meccs.

A teljességhez hozzátartozik, hogy Negyed-Bős 3. ligás rangadó volt a negyedik a harmadik helyezett ellen. Negyed az első 5 fordulót vereséggel kezdte, de aztán egy 7-2-0 szériával feljebb kúszott a tabellán. Megaztán nemrég leszerződtettek egy 20 éves skót gyereket is, az elsőt Szlovákiában, akit Ranieri mester már régebben szeretett volna megcsodálni. Felőlem mondjuk hiába van a gyereken szoknya, azért még mindig csak a lányok jönnek be. Ahhoz képest egész faintosan játszot a gyerek, rúgott is egy nagy kapufát. A tesó meg nyomatta mellettem állandóan a nagy szöveget (azóta van begyulladva a bal fülem), hogy a Los Angeles Galaxy bécskoja akarta leszerződtetni, aztán a Trnava is beszállt a harcba, de a gyerek inkább valami kis európai csapatban szeretett volna kibontakozni, hátha felfigyelnek rá a nagyobb csapatok. Biztos ezért játszik két japán idegenlégiós is Ekelen, meg ezért akarja a Somorja is leszerződtetni a Deák Tomit.

Amúgy egész jó hangulatú meccs volt. A hangulat csak akkor kezdett a tetőfokára hágni, amikor a második félidő elején elment mellettünk egy eléggé ittas papó, aztán megjegyezte, hogy „Ugye fiúk, nem baj, ha ma mi nyerünk.” Mondtuk neki, hogy nem, miért lenne baj? Ő legalább annyira meglepődött a válaszunkon, mint mi az övén. Azt hitte hazaiak vagyunk. Mink elvből nem tudtuk hova tenni a csákót, mert nem ismertük sem a hazaikakot, sem a vendégeket. Aztán felvilágosítottuk egymást, és az lett a vége, hogy a meccs végére a jobb fülem is begyulladt. Mert nemsokára rá két aktív bíró is odaszegődött a papóhoz, Ranieri mester szerint az egyik a DAC-ban focizott. Szerintem ők is fülgyulladással hagyták el a focipályát.

A meccs vége felé 15 perccel ki is röhöghettük magunkat úgy istenigazából. A tőlünk egy méterre lévő partjelzőhöz hanyag eleganciával odacammog egy kétméteres kopasz nagy darab fülbevalós maffiatípus, arcán az idült alkoholisták sokatmondó mosolyával és a partjelző fülébe súg valamit. Öt percre rá már nem zavartatja magát tőlünk, meg a melletünk lévő bíróktól, úgy látszik ismeri őket, mert meghitten át is ölelik egymást. Mondom, most már nem zavartatja magát és hangosan licitál a fiatal partjelzővel. Rövidesen 15 ezer egy tizenegyes, aztán félpercen belül felmegy 20-ra, majd 25 és végül 30-on áll meg a limit. Szerencséje van a papónak. Szép fejesgólt szereznek a hazaiak 7 perccel a vége előtt. A skót gyerek meze a meccs végére csupa vér. Párszor orrba rúgták. Fiatal éveim jutnak az eszembe, amikor egy fülrepedéssel kellett lecserélniük az ötödik percben.

A következő meccs, ami be van írva a futballnaptárba, az egy második ligás angol focimeccs lesz Crystal Palace otthonában. Szóval ha a banda is úgy akarja (értsd: egy sörért bármikor), akkor összedobhatunk az eseményről egy beszámolót... Egy dolgot mindenesetre már előre megígérhetek nektek: ha már kint leszünk, egy sört mindenképp bedobunk az egészségetekre:)

Na, erő, egészség,

Tibi és Ranieri mester